Emlékek

11.fejezet

Amikor felkeltem körülnéztem és mindenhol festményeket láttam. Amíg csak a szemem ellát. Nagyon szépek voltak. Felkeltem és az ablakhoz sétáltam. Körül voltak véve vámpírokkal. Nehezen tudnák kijutni a várból. Egyszerre csak kinyílt az ajtó és belépett Josh majd bezárták az ajtót mögötte.

-Szia. Látom felkeltél. Nagyon sexy vagy ebben a ruhában. -mondta Josh majd magához húzott és megpróbált megcsókolni de ehelyett a puszi az arcomon landolt.

-Nem kedvelsz igaz? –kérdezte halvány mosollyal az arcán

-Nem és nem is foglak.-köptem a szavakat felé majd kikerültem szorításából.

-Kár. Pedig ma téged választottalak volna magam mellé az ágyba.

-Undorító vagy.-mondtam majd meglendítettem a kezemet feléje és az arcán csattant a kezem

-Te kis szuka.-mondta Josh majd megütött és a falra repültem és bevertem a fejemet. Egyszerre csak berontott az ajtón Tony.

-Mit művelsz?-kérdezte idegesen majd odajött hozzám és felsegített. A fejemhez kaptam és vérzett. Elszaladtam a fürdőbe.

-Hé segíthetek neked csak gyere ki. Nem foglak bántani esküszöm.-kiabálta Tony

-Miért bízzak meg benned?-kérdeztem

-Azért mert……ki tudlak juttatni innen.-mondta én pedig kimentem.

-Tényleg igazat beszélsz?-kérdeztem

-Igen de addig itt kell maradnod amíg nem járultál a királynő elé. Nyugodj meg 1-2 nap.-mondta majd megnyalta a nyakamat és pedig odakaptam a kezemet. Nem éreztem a harapást.

-Köszönöm Tony. ÉS most kérlek menj ki. Amm Tony. Megengeded, hogy elmenjek pár ruháért haza?-kérdeztem

-Hát nem is tudom. Tudod mit ha visszajössz akkor igen.-mondta-De ha nem megkeressük a barátaidat és megöljük őket.

-Értettem.-mondtam majd Tony elkezdett nevetni rajtam. Egy nagy kapun tudtam csak kimenni ás Tony az ajtónál elköszönt tőlem. Én felrepültem a levegőbe és haza indultam. Nem tudom, hogy mennyi ruha kell ezért csak 2 pólót és 2 nadrágot. Gondoltam itt az alkalom, hogy elmondjam a többieknek. Gyorsan vittem a cuccaimat és elrepültem hozzájuk. Nyitva volt egy ablak amit becéloztam és berepültem rajta. A többiek értetlen fejjel néztek rám.

-Emily!!!-kiáltották.

-Nem érek rá úgy hogy dióhéjban mondom. Amikor bementem az erdőbe találkoztam Josh-al és ivott a véremből. Egy palotában keltem fel. Találkoztam a Louis hasonmással és megengedte, hogy elhozzak pár ruhát.. És meg kell jelennem a királynőnél is.-felsóhajtottak

-Hogy mi??Miért voltál az erdőben?-kérdezte Niall

-Mert valaki ismétlek VALAKI-mutattam Harryre- Öszejött azzal a kis fruskával én pedig követtem öket és akkor találkoztam Josh-al.

-Ezt te honnan tudod?-kérdezte Harry

-Nem is tudom talán mondjuk valaki elmondta nekem. Akiben jobban bízok mint a barátomban….mit barátom exemben.-kiabáltam majd elrepültem vissza. Esküszöm ott helyben megpofoztam volna őt. A sírás kerülgetett és nagyon fájt amit velem tett. Nos visszarepültem és berepültem az ablakon ahol a srácok hasonmásai vártak.

-Azt hittük, hogy nem jössz vissza.-mondta Niall hasonmása

-Pedig, mint látjátok visszajöttem. És most szeretnék átöltözni. Szeretném ha kimennétek.-mondtam és a fejemmel az ajtó felé biccentettem.

-Rendben van. Öltözz csak nyugodtan. –mondta a Zayn hasonmás

-Köszi. –mondtam majd amikor kimentek akkor átöltöztem és pont Harry pólója volt rajtam. A zsebemben éreztem a kis nyakláncot. Kivettem és leültem az ágyra és tanulmányozni kezdtem. Ezüst, papírrepülő alakú. Miért hagyta nálam Harry? Kattogott az agyam a kérdésen. Mindegy hogy ha kijutok innen akkor visszaadom neki és élheti az életét Lizzel. Este lefeküdtem az ágyamra és elkezdtem visszaidézni azt a sok emléket amik a fiúkhoz kapcsolatosak. Jókat nevettem magamban. ÉS ekkor eljutottam arra, hogy Harryvel szeretkeztünk. Meghasad a szívem ha csak rá gondolok. A gondolatmenetemet egy kopogás szakította félbe.

-Gyere be.-kiabáltam

-Szia. Jól vagy?-kérdezte Tony

-Nem igazán. Annyira nyomasztó ez az egész. Nem akarok itt lenni. Mikor mehetek el?-kérdetem és elkezdtem sírni. Tony odajött hozzám és megölelt.

-Shhh…….ne sírj. Hamarosan elengednek és nem lesz semmi gond.-nyugtatgatott.

-Remélem igazad lesz. –mondtam

-Egyébként azért jöttem, hogy megmondjam, hogy gyere vacsorázni.-mondta

-De én azt hittem, hogy a vámpírok csak vért esznek. –értetlenkedtem

-Nem. Mi eszünk rendes ételt is. –mondta egy mosollyal az arcán.- Mehetünk? –kérdezte

-Igen, azt hiszem. –mondtam majd felálltam és elkezdtem kifelé ballagni és Tony mutatta az utat. Egy nagy teremben volt a vacsora megtartva. Mindenhol festmények lógtak a falon.

-Szép. –jegyeztem meg

-Igen. A királynőnem remek ízlése van. –mondta majd odavezetett egy székhez, majd leültünk. Én pont a királynővel szemben voltam. Tony és Josh között. Elkezdtünk enni és megpróbáltam nem malac módjára enni. Sikerült modorálnom magam.

-Hogy tetszenek a festmények? –kérdezte egyszer csak Merlain királynő

-Nagyon illenek hozzád, mármint nagyon kifinomultak. Nekem tetszenek. –mondtam majd beleittam a poharamba

-Köszönöm.  Igazán nagylelkű tőled. –mondta  és tovább már nem szóltunk egymáshoz. Figyeltek és ez egy kicsit zavart. Josh aki mellettem volt folyton engem bámult.

-Ne nézz már. –suttogtam neki. Nem válaszolt semmi csak az egyik kezét a combomra helyezte.

-Királynő, megengedné esetleg, hogy Emily-vel aludjak?-kérdezte én pedig rá néztem. Mivel hasonmás volt tök úgy nézett ki mint az én Haroldom.

-Hát ha nem lesz semmi esetleg. Rendben van. –mondta

-Köszönöm. –mondta Josh majd rám vigyorgott majd leült és enni kezdett. Már csak ez hiányzott. Josh egy elmebeteg aki a véremre szomjazik. Vége lett a vacsorának és mindenki indult a saját

 szobájába. Sajnos Josh velem jött.

-Nos akkor jóéjszakát Emily. –mondta Josh majd az egyik kezét a derekamra csúsztatta és elaludt. Én le akartam venni a kezét, de nem bírtam

-NE kísértsd a sorsod. –mondta Josh én pedig elvettem onnan a kezemet és hagytam, hogy átöleljen. Védelmezően átfonta a kezét így nem tudtam szabadulni sem. Remélem Josh álmában nem szívja ki a véremet vagy ilyesmi. Egyszer felkeltem mivel annyira szorosan tapadtunk egymáshoz, hogy nem kaptam levegőt.

-Josh ne kapok levegőt. –suttogtam neki és megböktem és ő engedett a szorításából.

-Josh!! -suttogtam.

-Hmmm???? –duruzsolta a fülembe

-Hogy-hogy felébredt a királynő. Harry azt mondta………..Harry egy hülye aki semmit sem tud az ilyen dolgokról. Egyébként is olyan vérét használtuk mint a tied. Így most te vagy az egyedüli lány aki ilyen képességgel született. Te vagy az egyetlen. –mondta

-Köszönöm ezt az információt. Ja és ha Harryt ócsárolni mered megöllek. –mondtam. Ekkor Josh magára húzott és szorosan tartott magánál. Kezet levezette a fenekemre és belemarkolt.. Nagyon halkan felnyögtem és még ezt is hallotta.

-Azt szeretném, ha rajtam feküdnél. –mondta hirtelen

-Akkor békén hagysz? –kérdeztem

-Igen. –suttogta a fülembe rekedtes hangján amitől kirázott a hideg. Magunkra terítette a takarót és a karjai közt aludtam el.

Tudom, hogy későn hoztam sajnálom...Remélem tetszeni fog!!! :)

Elraboltak...Help..Me..

10.fejezet

-Jól hallottad. Én vagyok a főperverz a házban.-moyolygott Harold majd megölelt hátulról és elkezdte a melleimet masszírozni.

Ne Harry.-toltam el magamtól.

-Miért ne?? Hogy nekem estél már tegnap.Most és is neked esek.-mondta Harry majd mega felé fordított majd felemelte az államat.

-Szeretlek.-suttogta majd megcsókolt és eldöntött az ágyon. Befurakodott a 2 lábam közé és nekem simult. Elkezdett bizseregni a csiklóm. Nyöszörögtem.

-Ne Harry kérlek.-nyöszörögtem és próbáltam növelni köztünk a távolságot. Nem válaszolt csak folytatta tovább.

-NE Harry nem akarom. Hagyj ez most nekem túl sok.-mondtam majd eltoltam magamtól és villámokat szortam a szememmel Harry felé.

-Tudom, hogy sok és sajnálom. Nem akartam.-mondta Harold majd kiviharzott szuper gyorsan az ajtón. Ott felejtette a pólóját. Nem bírtam megállni, felvettem. Az volt rajtam egész este. Álomra hajtottam a fejem és a pólót szorongattam és elengedtem pár könnycseppet is aztán elaludtam.

Lihegve keltem fel az ágyamból és majdnem leestem. Annyira borzalmas volt ez az álom. Az életem végéig kísérteni fog.:

Az álmomban egy erdőben szaladtam, nem csináltam mást csak futottam. Körülöttem mind vámpírok hemzsegtek. Közöttük volt Harry, Louis, Zayn, Liam és Niall. Vörös szemükből csak úgy áradt a gyűlölet. És a gyűlöletük tárgya én voltam. Alig hittem el. Végül a legvégén a hasonmásokkal találtam szemben magamat. Vicsorítottak rám a hegyes fogukkal és a többiek is ideértek. A hasonmás Harry elkapott és megcsókolt és éreztem hogy a vér kezd kimenni belőlem és egyre jobban gyengültem. Majd a hasonmás Louis odajött és egy késsel megvágta a csuklómat és a vért egy kupába töltötte. Odaadta az igazi Harrynek aki beleivott. Jóízűen kortyolgatta a véremet. Végül kezetráztak és elroppantották a nyakamat.

-Úr isten.-csak ez a szó csúszott ki a torkomon és a nyakamhoz emeltem a kezemet. A szárnyim is kint voltak lehet, hogy megérzett valamit vagy ilyesmi. Mindegy. A mikor ránehezedtem a fiókos szekrényre valami belenyomódott a kezembe. Amint elvettem a kezemet megláttak, hogy egy nyaklánc volt rajta egy papírrepülővel. Biztosra mentem, hogy az Harryé. Felvettem egy farmert és a zsebembe dugtam majd kimentem a konyhába. Furcsa módon egy kis tálkát találtam az asztalon. Nem tudom, hogy mi van benne ezért közelebb mentem. Amint kinyitottam megláttam egy adag paradicsomlevest.

-Szia Em.-mondta egy ismerősen csengő hang. Amint megfordultam Molly állt velem szemben.

-Szia. Annyira örülök, hogy nincs semmi bajod.-öleltem át és puszilgattam. J

-Hogy vagy?-kérdezte

-Hát nagyon nem jól.-elmeséltem neki ami történt és amit álmodtam. Még őt is megdöbbentette ez az egész. Arról kezdett el pampolni, hogy nem lesz semmi baj. Én elhittem de tudom hogy lesz ez még így se. Nagyon féltem, hogy Josh visszajön és kiszívja a véremet és ezt nem akartam. Nagyon sokat beszéltem Mollyval azt is mondta, hogy vett nekem pár dolgot.

-Figyelj Molly nem akarom, hogy bajod essen ezért visszakisérlek.-mondtam és nem ellenkezett. Nem lesz jó újra oda menni de nem akarom, hogy bajba kerüljön. Odaértünk ahhoz a házhoz amí úgy szívemhez nőtt. Molly bement de én nem tudtam de csak berángatott.

-Louis megjöttünk.-kiabálta

-Hogy hogy megjöttetek?-kérdezte Louis és amikor meglátott nagy mosoly terült szét a száján.-Hát te? Azt hittem, hogy nem jössz vissza.-mondta majd megölelt. Majd belépett a többi fiú és rögtön Zayn ölelésében találtam magam.

-Szia perverz.-motyogtam és ő elnevette magát. Csak Harry hiányzott.

-Fiúk. Hol van Harold?-kérdeztem

-Elment Lizzel valahova.-mondta Louis és megint megdobbant a testem én pedig sírva futottam ki az ajtón és kinyíltak a szárnyim. Felrepültem a levegőbe és Harry medálját elővettem a zsebemből. Azt szorongattam út közben. Megláttam őket a parkban majd elkezdtek az erdő felé sétálni. Ez egy kicsit gyanús volt nekem. Így követtem őket. Egyszerre egy nyíleltalált én pedig sikoltottam és lezuhantam a földre. Felkiáltottam.

-Szóval te vagy Emily! Szép neved van.-mondta a fák közül egy hang. Olyan mint a rémálmomban. Félek nem tagadom.

-Ki vagy te?-kérdeztem ijedten

-Hát nem emlékszel rám? Én vagyok a te Harryd.-mondta és amikor megfordultam megláttam Josht

-Ezzel nem versz át Josh. –mondtam ki a nevét

-Nocsak a barátocskád még a nevemet is elmondta? Hmm……érdekes. Na gyere a királynő látni akar.-mondta de én elszaladtam. Nem jutottam messzire mert elém került.

-Mondták, hogy nem adod könnyen magad. –mondta Josh

-Huzzál el. –mondtam agresszívan mert már kezdett idegesíteni.

-Mert ha nem, megütsz? Engem nem üthetsz meg sőt nem is tudnál. Gyenge vagy. Érzem és amikor a testedet láttam. Huhh…..Nem hittem volna hogy Harold képes összeszedni egy olyas valakit mint te. Olyan ártatlan és védtelen.-mondta majd közelebb lépett hozzám. Sajnos nem volt menekülési útvonalam egy fának ütköztem Josh pedig hozzám préselte magát.

-Nem menekülhetsz. Megtiltotta a királynő hogy igyak belőled de nem bírom. –mondta majd elkezdte a nyakamat puszilgatni

-Ne josh. –kiáltottam rá

-Csak egy kis szúrást fogsz érezni de remélem kellemetlen lesz neked. Szeretem látni ha az ebédem szenved. –mondta majd beleharapott a nyakamba

-Ahhh……-kiáltottam fel fájdalmamban. Éreztem, hogy szívja a piros nedűt. Hirtelen abbahagyta.

-Josh tisztáztuk azt, hogy nem iszol belöle.-mondta aki pont úgy nézett ki mint Louis

-Bocsi, nem tudja kontrollálni magát a nevem Tony.-mondta majd a kezét odatartotta de én a kezébe zuhantam annyira elgyengültem

-Látod mit csináltál? Na most szépen hozni fogod.-mondta Tony és odaadott Joshnak.

-Aludj szépségem.-mondta majd belenézett a szemembe és amikor felkeltem egy ágyon találtam magam. Másik ruha volt rajtam.

Hasonmás, mivan??

9.fejezet

-Bocsika Zaynee nem akartam. -mondtam majd megölelte és éreztem, hogy mosolyra húzódott a szája és igazam lett. Nem sikerült titkolnia. -Perverz. -mondtam

-Na jólvan még mielőtt megölnétek egymást mi megyünk. -mondta Louis majd megfogta Zayn felkarját és elkezdte kicipelni.

-Sziasztok. Üdvözlöm a többieket.-mondtam

-Megmondjuk nekik. Szia.-köszönt el Louis

-Sziasztok.-mondtam majd becsuktam az ajtót. Megráztam a fejemet és elmosolyodtam. Visszamentem a konyhába és elkezdtem enni. Majd a zuhanyzó felé vettem az irányt. Lehetett választani a zuhany és a fürdőkád között. Naná hogy a kádat választottam. Teleengedtem jó sok vízzel és habfürdővel. Levetkőztem és úgy éreztem mint ha figyeltek volna. Nem törődtem vele. Befeküdtem a kádba és élveztem a kellemes érzést és a finom vanília illatot. El is feledkeztem a külvilágról. Ajtócsapódásra lettem figyelmes. A fürdőszobaajtóra néztem de nem volt ott senki az ajtó pedig csukva volt. Különös……..

Visszafeküdtem a habokba és visszagondoltam amikor Harryvel szeretkeztem. Annyira érzéki volt és még most is érzem ahogyan figyel engem. Amikor kinyitottam a szemem megláttam Harryt a fürdőszoba közepén.

-Jesszusom Harry. Megijesztettél. És egyébként is mit keresel itt?-kérdeztem

-Megéheztem és gondoltam eljövök ide. -mondta majd közeledni kezdett felém

-Segítség!!-kiabáltam de befogta a számat. Bejött a kádba természetesen boxerba és oldalra fordította a fejem. Már majdnem belém harapott amikor hirtelen feltünt Harry????

-Harry??Te hogy….és mi???-kérdeztem értetlenül.

-Engedd el őt te szemét.-mondta az ajtóban álló Harry

-Késő.-mondta amelyik előttem állt és beleharapott a nyakamba. Felsikoltottam. Harry (amelyik az ajtóban állt) elráncigálta rólam és elkezdte ütni.

-Takarodj innen te rohadék. Nem akarlak Emily közelében látni.-mondta Harry az igazi

-Ezt nem ússzátok meg. Veled még számolok Harold. Ja és Emily ezt majd később folytatjuk. –mondta majd elment. Sokkos állapotban voltam.

-Emily??Hé Emily minden rendben?-kérdezte Harold de nem bírtam válaszolni.-Gyere segítek.-mondta Harry és a kezét felém nyújtotta. Én becsúsztattam az enyémet az ővé közé és kiemelt a kádból és a hab takarta a testemet.

-Harry ez olyan kényelmetlen.-mondtam pirosodva

-Előttem nem kell. Láttalak már meztelenül. Ne aggódj.-mondta majd körém tekert egy törülközőt majd felkapott menyasszony pózba és becipelt a hálószobába. Harry lefektetett majd rám takatra a takarót.

-Most aludj.-mondta Harry

-Maradj légyszi. -mondtam majd megszorítottam a bicepszét és mellém feküdt.

-Ki volt ez? És egyáltalán hogy hasonlít rád ennyire?-kérdeztem és elkezdte a hajamat simogatni.

-Ő a hasonmásom. Meg akart ölni téged.-mondta Harry majd mellé húzódtam amilyen szorosan csak tudtam.

-És kitől származik vagy ki szülte vagy esetleg teremtette.???-kérdezetem

-Tudod nagyon régen volt egy királynő aki a kárhozottak anyja volt. Úgy hívták Merlain. Ő volt minden idők legnagyobb uralkodója a vámpíroknak. Így mondhatom, hogy az anyám. Nos mi már akkor éltünk amikor ő királynő volt. Szóval szembeszálltunk vele és, hogy ne kelljen harcolnia velünk. Átmásolta az arcunkat így teremtette meg Josh-t a hasonmásom. Szerencsére nem ugyan az a nevünk. -nevette- Szerintem vissza fog térni és bosszút áll rajtunk. Még mielőtt letelepedtünk volna itt végeztünk a szolgájaival. Mérgében minden egyes embernek a vérét kiszívta de betelt vele így eleven szoborrá alakult. Szerintem megpróbálják feltámasztani.

-És mi kell ehhez?-kérdeztem

-Egy vámpírt de egy ember is lehet.-mondta Harry és elkapott egy kisebb sírás roham.

-Ne sírj, nem engedem, hogy elvigyenek téged.-mondta Harry majd átölelt.

-Köszönöm Harold.-nevettem el magam a neve hallatán

-Mi olyan vicces?-kérdezte pimaszul és úgy tett mint ha idegesítené

-Semmi. Olyan cuki neved van.-mondtam rötyögtem és nem akartam nevetni.

-Aham…..jólvan. Akkor én meg Emíliónak fognak hívni.-mondta karba tett kézzel.

-Mit mondtál?-kérdeztem

-Hallottad Emílió.-nevetett én pedig rávetettem magam és ekkor esett le hogy csak egy törülköző van körém tekerve de az sem sokáig. Lehull rólam egyenesen Harryre. Szinte égetett Harry tekintete ahogyan végignéz rajtam. Elöntött a forróság. És elpirosodtam.

-Harry ne bámulj már. Annyira zavarba tudsz hozni.-mondtam majd felültem háttal neki.

-Ha szeretnéd én is levetkőzöm.

-Úgy látszik nem csak Zayn a perverz.

-Egyébként tőlem tanulta.

-Hogy mi????-kérdeztem és hátra néztem és csak egy boxer volt rajta.

Utolsó alkalom vagy mégsem!? 18+

FIGYELEM A KÖVETKEZŐ FEJEZETET CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE. :) :D  Agykárosodásért nem vállalom a felelősséget!!!

8.fejezet

-Azta. Ez nem semmi. Csak nem megtanultál repülni drágaszágom?-kérdezte Zayn a maga perverz módján.

-De igen és jó lene ha leszoknál e perverzkedésről. -javasoltam neki és megsimítottam a haját.

-Mi történt?-kérdezte Liam

-Újabb holttestekre bukkantunk. Emily nagy veszélyben van.-fordult hozzám Louis-Tudod sok vámpír egy olyan lány vérére szomjazik mint amilyen te is vagy.

-Miért mi vagyok én?-kérdeztem

-Te egy……….te egy angyal vagy.-fejezte be a mondatot Niall

-Hogy mi?-kérdeztem mint egy analfabéta

-Jól hallottad.-mondta Louis

-Tudjátok mit én most elmegyek. Ti vadásszatok csak.-mondtam majd elrepültem és hogy az idegességemet levezessem elkezdtem manőverezni. Tiszta olyan volt mint aki most szabadult 100 év után a börtönből. El kell újságolnom Harrynek a hírt.

-Nézd Harry tudok………-nem fejeztem be a mondatot mert Harry aludt. Odamentem hozzá és leültem mellé. Ahogy az arcára néztem elfogott a sírás. Könnyek hullottak a szeméből. Remélem nem miattam. Amikor hozzáértem az arcához a hátára fordult. Nem volt rajta semmi csak egy boxer. A felsőtestét fixíroztam. Ahhh……..nyögnöm kell ha csak rágondolok.. Kezemmel végigsimítottam a felsőtestén. El akartam törölni a fájdalmát. Ráültem a csípőjére de lecsúsztam és a férfiasságán ültem. Éreztem, hogy elkezd dudorodni. Úgy simogattam felsőtestét. Én nem akartam ezt. Lecibáltam nem is szétszaggattam a boxerét és Harry felébredt.

-Te jó ég. Miért fekszek pucéran?-kérdezte és összehúzta magát.

-Én nem akartam fájdalmat okozni. Sajnálom.

-Te nem okoztál fájdalmat. -mondta Harry

-Hagy csináljam.-mondtam ki

-Nem akarom!-kiáltotta Harry de ahogy a merevedését néztem annak más volt a véleménye

-Hát Harry lehet, hogy ezt mondod te de annak ott alul nem ez a véleménye. –mondtam majd rámarkoltam és Harry felnyögött.

-Ne csináld! –figyelmeztetett de én elkezdtem fel-le húzogatni a kezemet rajta

-Ahhh…… -nyögte el magát. Lentebb ereszkedett így a férfiassága a szám előtt volt.

-Szeretlek Harry. –mondtam majd bekaptam tövig. Elkezdtem ütemesen mozgatni a fejemet és ez Harrynek tetszett. Bele markolt a hajamba és ő diktálta az iramot. Egy kicsit öklendeztem. Éreztem, hogy beleélvez a számba amit lenyeltem. Harry felült és elkezdett levetkőztetni. Fordítottunk a pozíciónkon így én voltam alul.

-Gyerünk Harry. Okozz nekem fájdalmat.-nyögtem ki nagy nehezen

-Nem. –tiltakozott Hazz

-Nem hittem volna hogy ilyen nyámnyila vagy. Majd ettől meggondolod magad.-mondtam és hála az éles körmömnek egy csíkot húztam a nyakamon és előbuggyant belőle a piros vér.

Ajj….nem…birok…ellenállni….-mondta Harry majd beleharapott a nyakamba és ezzel egy időben belém vezette hatalmas férfiasságát tövig. Most már nem hívnak szüzikének.

-Ahh.-nyögtem fel fájdalmasan. Elkezdtem ide-oda ficánkolni erre Harry leszorította a csípőmet így nem tudtam mozdulni. Eközben elvállt nyakamtól és a melleimnek esett. Szívta és csókolgatta őket. Közben pedig egyre gyorsabban kezdett el lökni. Ekkor olyat tett amire nem számítottal. Szúró érzést éreztem a jobb mellemben és ekkor leesett. Megharapott. Egy kicsit fájt mivel érzékeny területet érintett.

-Ahh…uhh.H…Harry.-nyögtem el magam. Ekkor elvállt a mellemtől és rám nézett.

-Jesszusom mit tettem veled?-kérdezte

-Örömöt okozol nekem.-mondtam majd fordítottunk a pozíciónkon. Amikor felül voltam Harry arra a részre nézett ahol összeértünk. Borzalommal nézte azt a sok vért.

-Szűz voltál?-kérdezte Harry mire megmozdultam rajta. Egyszerre nyögtünk fel.

-Igen az voltam.-mondtam majd elkezdtem ütemesen mozgatni a csípőmet. Egyre lomhábban diktáltam az iramot. Erre Harry fordított rajtunk és elkezdett tolni. Nem kellett sok.

-Ahh…Harry azt hiszem, hogy mindjárt elélvezek.-nyögtem

-Én is. Tartsd még.-mondta Harry majd a leggyorsabb fokozaton kezdett el döngetni. Azt hittem mentem felrobbanok. Elértük a gyönyör kapuit. Harry rámborult és a melleimet párnának használta és pedig a hátát simogattam.

-Miért csináltad ezt?-kérdezte Harry könnybe lábadt szemmel

-Csak meg akartam mutatni, hogy mennyire szeretlek és megbízok benned. Na meg szerettem volna élményt szerezni. Remélem nem felejtesz el. Gondolj majd néha rám amikor nevetgélsz és Lizzel vagy. –mondtam majd felkeltem és magamra szedtem a ruháimat és kirepültem az ablakon. Felrepültem a tetőre és visszaemlékeztem mit tettünk ezelőtt. Mosolyra húzódott a szám. Remélem nem felejti el. Visszarepültem a Mollyval közös lakásunkba azaz csak volt. Molly ott marad Louis-szal. Körülnéztem a házban és előtörtek az emlékek. Bementem a szobámba és leheveredtem az ágyra. Elaludtam. Reggel 9-kor már fent voltam. Bementem a konyhába és elkezdtem valami ehetőt keresni. Amikor odaértem nagy meglepetés fogadott.

-Szia Emily. -ölelt meg Louis és Zayn

-Sziasztok. Ti meg mit kerestek itt ha szabad tudnom? –kérdeztem

-Hát eljöttünk meglátogatni. Olyan régen voltál már nálunk. Úgy egy napja. Ja és Harry ki van akadva. -mesélte Louis

-Mi van vele?-kérdeztem

-Hát nagyon zárkózott lett tegnap óta. Ki sem akar menni a szobájából. Történt valami tegnap?-kérdezte Zayn

-Nem történt semmi. Harry aludt én pedig nem akartam zavarni és akkor jöttem el.-mondtam ami az eszembe jutott

-Annyira sajnálom szegénykét. Láttam milyen boldog volt veled.-mondta Louis

-És mi van Mollyval?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel

-Alszik. Kipiheni magát. -mondta Louis

-Értem nos szerintem mennetek kéne. Szeretnék kajálni. NA meg persze fürödni.-mondtam

-Miért nem maradhatunk. Segítenénk a fürdésben. -mondta Zayn

-NE kezd megint. Mondtam, hogy szokj le a perverzkedésről. -mondtam és úgy tettem mint aki ideges.

-Jólvan na ne harapd le a fejem. -mondta Zayn majd összekócolta a hajamat.

-Te eszelős barom. Na gyere csak ide. -mondtam majd ráugrottam a hátára

-Szállj le rólam te nőszemély. -kiabálta és Louis leszedett róla.

Első repülés

7.fejezet

-E..Emily.-nyöszörgött Molly én pedig gyorsan odamentem hozzá.

-Ugye jól vagy??Fáj valamid?Esetleg hozzak valamit?-kérdeztem

-Nem kell köszi. Te olyaqn gondoskodó vagy. Szeretlek.-mondta és megölelt.-Jesszusom ezt én csináltam?-kérdezte a nyakamon lévő harapásnyomra mutatva

-Igen de semmi gáz kibírtamés még szárnyaim is nöttek.-mondtam majd megmutattam és Molly megsimította öket.

-Hihetetlenül selymes.-mondta Molly majd visszafeküdt volna ha Tommo nem jön be.

-Louis!!!!!-kiabálta Molly majd felkelt és hihetetlenül gyorsan odament hozzá és megölelte őt.

-Szia.Hogy vagy?-kérdezte Louis

-Én jól.-mondta majd MEGCSÓKOLTA Louis. Azt hittem ott esek össze.Szerencsére Liam megtartott.

-Jól vagy kérdezte majd mondta a fiúknak, hogy ne jöjjenek utánnunk.

-Már majdnem megkérdeztem hogy kérsz-e vért de te úgy sem iszol. Nem lesz különös hogy csak te leszel ember vagyis nem tudom, hogy mi vagy te.

-Hát én sem. Sőt nem is akarom tudni.

-Miért estél majdnem össze?-kérdezte Liam majd leült mellém és elkezdte inni a tasakos vért.

-Hát azért mert tudom, hogy én egy rakásszerencsétlenség vagyok ha szerelemről van vagy volt szó.

-De hát Harry szeret téged.

-Helyesbítek ő Lizt szereti. Akkor miért mondta nekem akkor amikor nálam volt, hogy szeretlek???-kérdeztem tőle majd elkezdtem sírni. Ekkor megdobbant a testem vagy nem tudom és ezután minden kiesett.

Harry szemszöge

Még mindig fent gubbasztok a szobámban. Nem volt kedvem lemenni. Istenem Emily ahogy azokat a szavakat kimondta meghasadt a szíven. Az ’’UTOLSÓ csók’’. Én nem akarom, hogy az utolsó legyen. Hirtelen kivágódott az ajtó és Liam jelent meg a kezében pedig Emilyt tartotta.

-Mi történt Liam?-kérdeztem

-Nem tudom egyszerűen csak elájult.-mondta Liam de tudom, hogy mikor hazudik.

-Add csak ide.-mondtam majd gyorsan Liam elé álltam és kikaptam a kezéből Emilyt. Megkártem, hogy menjen ki és kiment. Letettem az ágyra és betakartam egy takaróval. Olyan reggel 8 korébred fel. Elsem hiszem, hogy átaludta az éjszakát. Nagyon sajnálom szegénykém(et). Nem hiszem el,hogy neki ez volt az utolsó csók. Mindegy nem fírtatom többet, inkább magára hagyom egy kicsit és lemegyek enni. Még éjszaka Emilynek rémálma volt. Szegénykém. Amikor bementem s szobámba Emily már fent volt.

-Szia Harold. -mosolyodtam el a nevem hallatán.

-Szia Emily. Jobban vagy?-kérdeztem

-Az attól függ. Arra sem emlékszem, hogy egyáltalán mi is történt.-mondta majd a fejéhez kapott.

-Hát azt mondta Liam, hogy egyszerűen elájultál és felhozott hozzám.-mondtam

-Óóó értem tudod mit szerintem én most megyek.-mondta és láttam, hogy elpirult mivel csak egy boxer volt rajtam és sajnos az ott alul kezdett ágaskodni. Szerencsére ezt nem vette észre. Gyorsan kirohant én pedig ott maradtam. Csak Liam volt itthon rajtam kívül.

Emily Szemszöge

Amint leértem beleütköztem egy erős mellkasba. Liam volt az.

-Szia Liam bocs hogy beléd mentem.-mondtam

-Semmi baj és egyébként hogy vagy?-kérdezte aggódva

-Én jól vagyok. És te hogy vagy?-kérdeztem vissza

-Most ilyet fogunk játszani?-kérdezte Liam mosolyogva

-Hát nem szándékoztam. Tudod mit segíthetnél nekem repülni tanulni.-vetettem fel az ötletet

-Remek ötlet ifjú padavan.-nevette el én pedig összekócoltam a haját. Amint kimentünk elkezdtem az alapokat. Már amiket tudtam. Hát nem sikerült valami jól. Első próbálkozásra nekimentem a ház falának. Másodjára pedig egy fának ütköztem.

-Basszus ez nem lehet igaz.-szitkozódtam

-Sikerülni fog, higgy benne hogy sikerül.-ordította Liam torka szakadtából és hallgattam rá. Felrepültem és simán vettem a kanyarokat. Elkezdtem sikoltozni és Liam tapsolt.

-Gyere Liam. –repültem felé és felnyújtotta a kezét. Én elkaptam és elrepültünk. Az erdő felett jártunk amikor megpillantottuk a fiúkat és nem volt jó kedvük. Liam füttyentett nekik de a skacok csak néztek össze viszza. Én leszálltam eléjük Liammel együtt.

-Wow.

Harapás és szárnyak

6.fejezet

-Emily gyere le légyszíves.-kiabálta Niall Én futottam ahogy csak tudtam és ekkor megláttam Louist és csupa vér volt a szája.

-Embervér kell neki. Emily csak te vagy képes erre.-mondta Liam

-Engedjetek oda.-mondtam és odamentem a fekvő Mollyhoz

-E..Emily.-nyöszörögte Molly

-Tshhh...ne beszélj.-mondtam majd felemeltem és a szájához emeltem a fejét.

-Innod kell belőlem.-mondtam és csak annyit éreztem, hogy megharapja a nyakamat. Elkezdte folyamatosan szívni a vérem és amikor már majdnem elájultam a fiúk elvették onnan én pedig lekuporodtam a földre és iszonyúan fájt a hátam.

-Basszameg.-kiáltottam és éreztem, hogy valami ki akar törni belőlem. Amint megszünt a fájdalom a földre kerültem és elájultam.

-Molly!!!-kiáltottam el magam amikor felkeltem

-Emily nincs semmi baj Molly jólvan. Éppen alszik.-mondta Liam én pedig megöleltem őt.

-Mi történt?-kérdedztem

-Csak nézz bele a tükörbe.-mondta Liam és amikor odamentem azt hittem, hogy elájulok.

-Az meg mi???

-Azok a szárnyaid. Akkor láttuk meg amikor összekuporodtál a földön.

-OMG! És Harry? Ugye ő jól van?-kérdeztem és Liam bólintott

-Fent van a szobájában. Igazából nem tudom, hogy mit csinál. De amikor Molly elkezdte inni a véredet akkor felment az emeletre és azóta nem jött le.-mesélte Liam

-Felmehetek hozzá?-kérdeztem hiszen nagyon aggódtam érte.

-Persze, de csak óvatosan.-mondta Liam én pedig felszaladtam az emeletre. Az ajtaja előtt megálltam. Lenyomtam a kilincset és bementem és Harry ott ült az ágyon. Odarohantam hozzá és megöleletem.

-Emily. Annyira örülök.-ölelt meg ő is-Azt hittem, hogy nem látlak többet.-mondta Harry

-Én pedig annyira aggódtam miattad. Minden rendben?-kérdeztem

-Persze most, hogy látlak. És azok meg micsodák,csak nem.......szárnyaid nőttek?-kérdezte Harry meglepetten

-De igen. És bocsánat azért amit most teszek.-mondtam majd megcsókoltam. Ő eldőlt velem az ágyon és tovább csókoltuk egymást. Minden olyan tökéletes volt de tudom, hogy ez csak egy egyszeri alaklom. Eltávolodtam tőle.

-Köszönöm ez az UTOLSÓ csókot Harry.-hangsúlyoztam ki azt a szót majd lementem és megláttam a fiúkat. Amikor rámnéztek akkor elkezdtek ölelgetni.

-Fiúk elég lesz mert nem kapok levegőt.-nevettem el magam

-Hol van az én kis perverzem?-kérdeztem

-Itt vagyok.-nyújtotta fel a kezét Zayn

-Aha szóval bevallottad, hogy az vagy. Győzelem Salvatore -Malik 1-0.-mondtam elégedettem.    

-Jólvan szóval én lettem a perverz akkor ez azt jelenti, hogy lehetek veled perverz ésolyanokat csinálhatok.-simogatta a borostáját  Zayn

-Na azt próbáldmeg, kinyírlak.-nevettem el magam

-Egyébként honnan tudod hogy Malik a vezetéknevem?-kérdezte

-Csiripelték a galambok.-mondtam és Louisra néztem.

-Értem és Harryvel mi a helyzet?-kérdezte Louis

-Hát szerencsére nem esett semmi baja.-mondtam és sóhajtottam egyet

-Ez most azt jelenti, hogy kedveled őt még mindig.-mondta Niall én pedig adtam neki egy tockost.-Áúú ezt most miért kellett?-kérdezte karba tett kézzel

-Jaj bocsánat Niall na gyere ide.-mondtam majd kitártam a karomat egy ölelésre de Malik beelőzte ésmegölelt.

-Hé az az én ölelésem lett volna.-durcázott be Niall

-Tudom, na gyere ide adok neked egy nagyobbat.-mondtam majd odarohantam és megöleltem őt.

-Köszönöm ez jól esett.-mondta Niall

Nyugodj meg.......

5.fejezet

-Sajnálom ami ma történt.-mondta srác és tudom, hogy mi mondta. Felkapcsoltam a kis lámpát és a másik oldalamra fordultam és az a személy feküdt velem az ágyba akire gondoltam. És öszintén szólva nem örültem neki.

-Mit akarsz Harry?-kérdeztem-Azon kívűl, hogy ki akarod szívni a véremet?-kérdeztem dühösen

-Sajnálom érted nem önszántamból csináltam. Ez a vérszomj. Ha egyszer te is.....nem én nem leszek vámpír soha.-mondtam ezzel befejezve a mondatát

-Jólvan bocsáss meg legalább ezért.-mondta Harry

-Rendben, megbocsájtok.-mondtam és Harry nagyot sóhajtott.

-Akkor én most megyek.-mondta Harry de én visszahúztam.

-Ne menj. Maradj itt légyszíves. Még ezt az egy éjszakát ki akarom élvezni amikor veled lehetek. Kérlek.-mondtam és elkezdtem sírni

-Maradok, ne aggódj.-mondta Harry majd ránk takarta a takarót és szorosan hozzábújtam.

-Harry.

-Hmmm??

-Áá...semmi felejtsd el.-mondtam majd átkaroltam és adtam neki egy puszit. A lábam átfonta az övét és ilyen pózban maradtunk egész este. Egyszewr csak azt hallom, hogy SZERETLEK. Ezt Harry mondta nekem. Ezt eddig is tudtam vagy legalább is sejtettem. Nem akartam elhinni amit mond. Reggel Harry már nem volt mellettem. Annyira hiányzik, hogy azt el se lehet mondani, de ez lesz a legjobb mindkettőnknek. Molly elment a szüleihez szóval enyém a ház. Nagyon nem tudok mit csinálni így elmentem a fiúkhoz. Amint bekopogtattam Louis nyitott ajtót.

-Emily ó egek. Annyira örülök.-mondta Louis majd megölelt és becipelt a nappaliba ahhol egy kellemetlen meglepetés fogadott. Éppen megpillantottam Harryt és Lizt ahogy fogják egymás kezét. Még hogy Szeret engem. Akkor nem békült volna ki vele.

-Sziasztok fiúk.-mosolyogtamel magam majd megöleltem őket kivéve Harryt

-Kérhetek mégegy ölelést?-kérdezte Niall

-Persze.-mondtam majd mégegyszer megöleltem

-Szia Emily.-mondta Harry de rá se hederítettem.

-Nos meg szerettem volna kérdezni, hogy mivel Molly nincs itthon, hogy esetleg eljöttök-e hozzám?-kérdeztem

-Persze, ezer örömmel.-mondta Zayn

-Na a perverz is megszólalt.-nevettem el magam.

-Én nem vagyok perverz.-mondta Zayn

-De és a téma lezárva.-nevetett Liam

-Mi is jöhetünk?-kérdezte Liz

-Lássuk csak mi az a szó amit keresek lássuk csak NEM.-mondtam flegmán

-Chh...szajha.-mondta Liz

-Aki mondja az a szajha. Jólvan mindenki magából indul ki ez tény.-mondtam karba tett kézzel.

-Tudod mit fulladj meg.-mondta Liz majd kiviharzott az ajtón.

-Ezt most miért kellett?-kérdezte Harry dühösen

-Még van pofád megkérdezni. A tegnapi után! Nem tudom, hogy köztünk most ki a szemét vagy a bunkó, de tudod mit átadom neked a lehetőséget, hogy az legyél.  Amm fiúk akkor este talizunk nálam. Sziasztok.-mondtam majd kimentem az ajtón és besiettem a boltba. Vettem valami nasit az estére ja és persze egy kis alkoholt. Amint felértem megláttam, hogy nyitva van az ajtó amint beléptem rajta elfogott egy furcsa érzés. Majd megpillantottam egy vámpírt amint Molly vérét szívja. Én gyorsan felvettem egy éles tárgyat és beleszúrtam a vámpírba. Ami így a földön terült szét.

-Molly jézusom.-sírtam el magam.

-Em segíts.

-Tudom mit kell tennem.-mondtam majd gyorsan fogtam egy taxit és elvittem a fiúkhoz. Dörömböltem az ajtón és Liam kinyitota az ajtót. Bevonszoltam Mollyt a nappaliba.

-Segítsetek könyörgöm.-mondtam és sokkos állapotba kerültem.

-Ha jól látom megharapta egy vámpír.-mondta Zayn

-Igen jól látod. Tudtok rajta segíteni?-kérdeztem

-Esetleg ha vámpírrá változtatjuk.-mondta Harry

-Akkor megmenekül?-kérdeztem és bólintottak.

-Csináljátok de én felmegyek. Nem akarom látni amint átváltozik és Louis te tedd meg.-mondtam majd felszaladtam az emeletre és beszaladtam az egyik szobába. Nem tudom melyik srácé de most ez ebben a pillanatban em érdekelt. Ekkor meghallodtam, hogy Molly sikít. Én befogtam a fülemet és elkezdtem sírni. Valaki megölelt és magához húzott. HARRY.

-Nyugodj meg nem lesz semmi baj.-mondta a hátamat simogatva

-Remélem is...nagyon remélem.-mondtam majd megtöröltem a szemem.