Első csók

2 fejezet

Hangos kiabálásra ébredtem valaki üvöltözött azt hiszem Harryvel. Nem nyitottam ki a szemem de elkezdtem nyújtózkodni és ásítozni.

-Louis te itt maradsz és vigyázol a lányra.-mondta az egyik srác majd ajtócsukódásra

lettem figyelmes, ekkor kinyitottam a szemem. Louis távol ült tőlem.

-Szia!-integetett Louis

-Hali.-mondtam majd felültem a kanapén.

-Hol vagyok?-kérdeztem

-A házunkba.

-Kiknek a házába?

-Ja bocsi, én Louis vagyok a többiek akikkel együtt élek pedig Harry, Zayn, Liam és Niall.-mondta Louis

-Most már értem én Emily vagyok.- keltem fel a kanapéról és kezet ráztam vele. Elkezdett méregetni.

-Tudod, hogy mi történt tegnap este?

-Igen egy sikátorban Harryt éppen egy lány elégítette ki amikor megcsörrent a telefonom. Ekkor reszkettem mint a nyárfalevél. A lány élettelenül feküdt majd odamentem és megnéztem. Majd hirtelen felbukkant Harry és majdnem megerőszakolt. Ezután

legurultam egy dombról és egy sziklának ütközetm. Azt iszem ennyi.-vakartam meg a

fejem.

-Mindíg is tudtam, hogy Harry dilis dehogy ennyire.

-Louis én félek tőle.-mondtam majd odamentem hozzá és megöleltem. Elkezdtem zokogni

-Shhh....semmi baj sírj csak.-nyugtatott Louis

-Kérdezhetek valamit?

-Kérdezz.

-Kérhetek enni nagyon éhes vagyok?

-Persze gyere ki a konyhába.-mondta majd megfogta a kezem és berángatott a konyhába.

-Szereted a sajtot?-kérdezte Lou

-Igen az az egyik kedvencem.-mondtam és Louis odaadott nekem egy egész sajtot.

-Louis te hiszel a természetfeletti erőkben?-kérdeztem hirtelen

-Miért kérdezed?

-Mert amikor ott voltam és figyeltem Harryt vörösen izzottak a szemei és megtámadta azt a lányt. Ne nézz hülyének de szerintem Harry egy vámpír.

-Okosabb vagy mint hittem Emily.-mosolygott Louis

-Szóval akkor Harry vámpír?

-Nem csak ő hanem mi is.-mondta egy ismeretlen hang a hátam mögül. Amikor

hátranéztem megláttam Harryt és még 3 srácot.

-Jesszusom.-ijedtem meg

-Nyugodj meg nem falunk fel.-mosolygott a szőke hajú srác akinek elvesztem a kék szemében.

-Egyébként sziasztok.-mondtam de nem néztem a szemükbe.

-Hé, minden rendben?-jött oda hozzám Harry

-Még te kérdezed-felálltam-Azok után, hogy tegnap este meg akartál erőszakolni és miattad belevertem a fejem egy sziklába? Egyébként jól vagyok, kössz a kérdést.

-Részeg voltam.-mentegetőzött Harry

-Persze.-mondtam majd berontottam a nappaliba és a vállammal nekiütköztem Harrynek.

Sírva ültem le a kanapéra ahhol feküdtem és hirtelen mellettem termett a rövid hajú srác.

-Liam vagyok. Téged hogy hívnak?

-Emily Salvatore.

-Szép neved van Emily. Megigérem, hogy nem engedlek Harry közelébe.

-Köszönöm Liam.

-Szeretném bemutatni Zaynt-mutatott a fekete hajúra- ő itt Niall- a kék szemmel rendelkező srácra-Louis és Harryt már ismered.-mosolygott

-Értem és köszsönöm a felvilágosítást. Most megyek és iszok egy pohár vizet.-mondtam majd felálltam de Louis megelőzött. Már éppen odaadta volna a vízzel teli poharat amikor rámöntötte az egészrt.

-Basszus Louis. Most mit csináljak?-kérdeztem idegesen

-Gyere adok neked ruhát mondta Harry majd felemelt és hihetetlen gyorsasággal felvitt a szobájába. Egy franciaágy és egy szekrény volt a szobában. Lerakott az ágyra de ezelőtt nagyon közel hajolt hozzám majd az ajkamra vezette a tekintetét majd újra a szememre.

Elkezdett a szekrényében kutatni.

-Remélem ezek jók lesznek.-mondta Harry majd odaadott egy pár zoknit egy farmergatyát és egy V alakban kivágott pólót.

-Köszi Harry.-mondtam majd elkezdtem levetkőzni, amikor fehérneműbe voltam akkor jutott eszembe hogy Harry még mindíg ott van.

-Harry légyszíves, menj ki.-mondtam

-Jólvan na próbálkozni szabad.-mondta majd kiment. Annyira jól esett, hogy végre nem vagyok csurom vizes. Felvetettem azt az ötletet, hogy elszököm de inkább nem tettem meg. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Gyorsan leszaladtam a lépcsőn és egyenesen a nappaliba vettem volna az irányt ha nem esek el.

-Basszus.-sziszegtem

-Jólvagy?-kérdezte Harry

-Persze, a többiek?-kérdeztem majd Harry segített felkelni és leültetett a kanapéra.

-Vadászni mentek.-mondta Harry

-És te miért nem mentél?-kérdeztem-Talán engem akarsz megenni?-kérdeztem és közelebb ültem hozzá

-Én dehogy is!-mondta Harry nevetve.

-Tudod én éhes vagyok.-mondtam

-És mit kérsz?-kérdezte Harry

-Gyere közelebb és megtudod.-mondtam. Erre Harry elvigyordott és közelebb jött hozzám. Megcsókoltam őt de ez volt az utolsó amit valaha kapott tőlem. Eltoltam magamtól és felkeltem. Harry csak bámult maga elé.

-Harry lenne egy fura kérdésem.

-Mondd mia az.

-Szeretsz engem?-kérdeztem

-Dehogy is ez meg, hogy jutott az eszedbe.-förmedt rám Harry

-Jólvan na csak kérdeztem. Nem kellene leharapnod a fejem egy egyszerű kérdés miatt.-ordítottam rá és elkezdtem az ajtó felé sétálni. Már majdnem kinyitottam az ajtót de hirtelen valaki benyitott és belémjött az ajtó.

-Basszus, ez fájt.-kaptam a fejemhez

-Hé szia. Te meg ki vagy?

-Először is te ki vagy?-kérdeztem flegmán

-Én Harry barátnője vagyok ha nem tudnád, és ő most hol van?-kérdezte

-Bent valahol. Keresd meg.-mondtam majd kirohantam és egyenesen a parkba rohantam. Elkezdtem zokogni. Nem értem miért én??? Miért kellett beleszeretnem egy vámpírba???? Elterültem a padon és addig zokogtam, hogy álomba nem merültem.